Erőt adó döntetlen

Mint köztudott, csapatunk vasárnap este a másodosztály egyik legszervezettebb, legerősebb keretével rendelkező együttese, a Soroksár ellen 1-1-es döntetlenre végzett. Ezzel megtört öt meccse tartó rossz sorozatunk és megszereztük első pontunkat tavasszal.

És milyen közel volt az első tavaszi győzelem is? Mindössze kettő perc (plusz a hosszabbítás) választotta el csapatunkat a még nagyobb bravúrtól. Hiába játszott mezőnyfölényben a feljutás egyik nagy esélyesének tartott fővárosi gárda, játékosaink egymást kisegítve, óriási szívvel küzdöttek. Ilyen kevés helyzetet nagyon régen nem dolgozott ki a Soroksár egy meccsen, mint most vasárnap. És ez a mi csapatunk igazi dicsérete. Az NB II-es mezőny leggólerősebb gárdája csak a 88. percben tudta döntetlenre menteni a találkozót. Ráadásul, ha Oldal Tibor a találkozó 52. percében, 1-0-ás vezetésünknél belövi ordító ziccerét, minden bizonnyal pontot tett volna a találkozó sorsára.

Vezetőedzőnk, Vincze István már többször elmondta, eddig sem futballoztak le minket az ellenfelek a pályáról – egyedül a Szeged ellen nem volt esélyünk -, de mindig elkövettünk olyan hibákat, melyek megbosszulták magukat. A Dorog ellen 2-1-re, a Balmazújváros ellen 1-0-ra vezettünk, a Budaörs ellen félidőben mindenki arról beszélt a lelátón, hogy sokkal jobbak vagyunk, mint vendéglátónk, ehhez képest 3-2-re, 2-1-re, illet 4-1-re kikaptunk. Most végre elmaradtak a szarvashibák, s ha rontott is valamelyik játékosunk, akadt társ, aki kisegítette.

Csapatként értünk el győzelemmel felérő bravúros döntetlent, mely erőt adhat a folytatásra.