Évértékelés (I.): kellett a rutin …

Tizennyolc lejátszott bajnoki mérkőzés után téli szünetre tértek a másodosztályú pontvadászatban érdekelt csapatok. Ezekben a napokban készülnek a “félévi bizonyítványok”. Ennek kapcsán vezetőedzőnket faggattuk.

  • Kicsit messzebbről kezdeném az értékelést, mint a száraz tények, miszerint csapatunk 23 pontot gyűjtve a hetedik helyről várhatja a tavaszi folytatást – kezdte mondandóját Tóth Balázs. – Az előző bajnokság végletekig kiélezett hajrája, az utolsó pillanatban kiharcolt bent maradás egyértelműen rávilágított arra, hogy megfelelő rutin nélkül nagyon nehéz tervezhető eredményt elérni. Márpedig az idei bajnokság minden korábbinál kiélezettebb, hiszen a 18 együttesből négy kiesik az NB II-ből a szezon végén. Tavasszal tisztában voltunk vele, hogy a 40. évét taposó Vaskó Tamás a bajnokság végén visszavonul. Tudtuk, Tomi óriási űrt hagy maga mögött, pótlását nem lehet egyetlen embertől elvárni. Ezért is igyekeztünk olyan rutinos játékosokat Csákvárra csábítani, akik tudásukkal, mentalitásukkal, egész karakterükkel segíthetik fiataljainkat. Így esett a választásunk Szakály Dénesre, Simon Andrásra, Farkas Aurélra és Papucsek Barnára. Sajnos ugyanakkor tudomásul kellett vennünk azt is, hogy anyagiakban nem tudunk versenyre kelni riválisainkkal, több általunk megkeresett játékos emiatt nem fogadta el ajánlatunkat. Sőt, bármennyire szerettük volna, nem tudtuk megtartani például Alaxai Áront, aki a listavezető Nyíregyháza meghatározó játékosa lett az ősszel, Körmendi Kevint, aki bemutatkozott az élvonalban, vagy éppen azt a Torvund Alexandert, aki a Tiszakécske házi gólkirályaként fejezte be az elmúlt idényben.

A rutin mellé azért érkeztek tehetséges fiatalok is …

  • Kétségtelen, az idei felhozatalra nem lehet panaszunk, de … De a szezon előtt semmi biztosíték nem volt rá, hogy ezek a 2004-2005-ös gyerekek azonnal elbírják a terhet. Major Marci alig több, mint 100 perc NB II-es rutinnal rendelkezett, mielőtt hozzák került, míg Pécsi Ármin és Babós Levente számára az NB III volt júliusig a csúcs. A nyáron sokan óva intettek attól, nehogy egy 18 éves kapussal a háló előtt kezdjük a bajnokságot … Aztán ezek a fiatalok ősszel meghatározó tagjai lettek csapatunknak. Nem azért játszottak, mert kötelező volt a szerepeltetésük, nem a periférián, az oldalvonal mellett “dugtuk el” őket. Hozzáállásukkal, teljesítményükkel kiharcolták maguknak a bizonyítás lehetőségét, ráadásul valamennyien a tengelyben szerepeltek. Bár már 23 éves, azért én még idesorolom Nagy Zoárdot is, aki egy NB II-es évaddal a háta mögött, hat góllal a lábában érkezett Csákvárra, s nálunk fél év alatt ért el ugyanannyi találatot.

Ennyit az előzményekről. Évértékelőnk következő részében a célokról, feladatokról beszél Tóth Balázs.