Az elmúlt két évet egyben kell nézni

Vasárnap este befejeződött a 2023-24-es másodosztályú bajnokság. Mint köztudott, csapatunk hetekkel a záróra előtt bebiztosította bent maradását és végül a 12. helyen zárta a pontvadászatot. Szokás szerint vezetőedzőnket kértük meg, hogy értékelje az elmúlt szezont.

  • Úgy gondolom, nem lehet szétválasztani az elmúlt két évet az NB II létszámcsökkentése miatt – vélekedett Tóth Balázs, aki magyar klubokra nem jellemző módon, immár több, mint két éve irányítja csapatunkat. – A húsz fős mezőnyt előbb tavaly 18-ra, majd idén 16-ra csökkentette az MLSZ. Ráadásul míg 2023-ban a húszból csak két kieső volt, most a tizennyolcból négyen kényszerültek búcsúra. Ennek ismeretében kell értékelni, hogy meghosszabbítottuk másodosztályú tagságunkat.

Mikor 2022. március közepén átvette csapatunk irányítását, a 19., azaz kieső helyen állt csapatunk, s olyan nyeretlenségi sorozatban volt, mely semmi jóval nem kecsegtetett …

  • Egy fél idény, kilenc mérkőzés állt rendelkezésünkre, hogy kiharcoljuk a bent maradást. Négyszer nyertünk, háromszor döntetlenre végeztünk, kétszer kikaptunk, s még így is úgy futottunk neki az utolsó fordulónak, hogy kieshetünk. Végül az azóta a ZTE-t erősítő Mim Geri góljával legyőztük az Ajkát és bent maradtunk.

Tavaly ismételten borotvaélen táncoltunk …

  • Az utolsó forduló előtt még az osztályozót jelentő 16. helyen álltunk, s biztos bent maradásunkhoz kellett, hogy miközben pontot szereztünk Győrben, a Kozármisleny vereséget szenvedjen Siófokon.

Ehhez képest a most véget ért bajnokágra nem lehet panaszunk.

Ilyen előzmények után egyértelmű volt 2023 nyarán, más célunk nem igazán lehet, minthogy valahogy kiharcoljuk a bent maradást. Az elmúlt évek alapján viszont bebizonyosodott, ehhez a megfelelő rutinra is szükségünk lesz. Kicsi a büdzsénk, de ennek érdekében bevállaltuk, hogy rendkívül szűk létszámmal, mindössze 17 fős kerettel kezdjük a szezont. A jelentős játékosmozgás miatt lassabban álltunk össze, a sorsolásunk sem volt egyszerű, így döcögősre sikeredett a rajtunk. Szép lassan azonban beindultunk, a fiataljaink is felvették a ritmust, az idősebbek pedig hozták azt, amiért szerződtettük őket. Bár a hajrában arra is volt esélyünk, hetedikként érjünk célba, végül a tizenkettedik hely miatt is jár a dicséret. Mindennél többet mond, hogy csupán egyszer, még a tavaly augusztusi ötödik fordulóban álltunk kieső helyen, attól eltekintve stabilan a 9-12. hely között tanyáztunk.

Mindez azt bizonyítja, jól sikerültek a tavaly nyári igazolások.

  • Tizennyolc éves kapussal, Pécsi Árminnal kezdtünk, aki aztán nem csak, hogy végig védte az őszt, de olyan teljesítményt nyújtott, hogy télen visszavitte a Puskás Akadémia, s az NB I-ben sem mulasztott egyetlen percet sem. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a felcsútiak bronzérmében. Babós Levente és sérüléséig Major Marcell, illetve Dusinszki Szabolcs jó teljesítményt nyújtott, a tavasszal lehetőséget kapó Gregor Zalán bejátszotta magát a kezdőbe, Oleh Yablonskyi pedig megtette az első lépéseket a felnőtt futball világába. Szakály Dénes, Farkas Aurél, Simon András egyértelműen erőssége volt csapatunknak és akkor még nem beszéltünk a máshol könnyű szívvel leírt Nagy Zoárdról, aki 10 gólt szerezve házi gólkirályunk lett. Biztos bent egyébként maradásunkhoz mindenki hozzátette a magáét.

(folyt. köv.)