Új támogató érkezett: Hódút kft.

Szerzo:
Feltoltve: 2017.szeptember 14

A Duna Csoport vezérhajójának számító Duna Aszfalt mellett a Hódmezővásárhelyi Útépítő is kiemelkedő szerepet játszik a hazai autópálya-építéseken. A közel 70 éves múlttal rendelkező Hódút főleg a Dél-Alföldi útépítéseken aktív, emellett azonban frissen alakult hídépítő részlegével, és patinás múlttal rendelkező akkreditált laboratóriumával is képes maradandót alkotni az építőiparban. Az immár 170 fősre bővült vállalat jelenleg az M4, M44, M35 autópályák építésén dolgozik, valamint vízügyi-környezetvédelmi beruházásokban vesz részt. Ezekről kérdeztük Szűcs Tamás ügyvezető igazgatót.
– A Hódút az egyik legrégebbi magyar tulajdonú útépítő cég. Milyen komolyabb munkái voltak egykor?
– A Hódút 1949-ben alakult, Szentesi Útfenntartó néven, amelynek neve később Hódmezővásárhelyi Közúti Építőre változott. A vállalat Délkelet-Magyarországon végzett
munkákat. A céget a Duna Csoport 2007-ben vásárolta meg, ezután főleg labortevékenységet végzett, de több építőipari munkában is részt vett generálkivitelezőként. 2015-ben egy átszervezés keretében kilépett a Duna Csoportból, azóta nagyobb útépítési munkálatokban is megjelenik a Duna Aszfalt partnereként. A Hódút Kft. fő telephelyei Debrecenben, Békéscsabán és Szegeden találhatók.
– A Hódút Kft. elődje hosszú időn keresztül dolgozói tulajdonban volt. Ennek érzik még a pozitív hatásait?
– A rendszerváltástól 2007-ig ez a fajta tulajdonlás jelentős szerepet játszott a cég túlélésében, hiszen így a dolgozók sokkal inkább magukénak érezték a vállalatot, komolyabb felelősséggel végezték munkájukat, s ez a mentalitás a mai napig jellemzi a céget. A munkavállalók minden évben osztalékot vehettek fel, vagyis erős kapcsolatot érezhettek elvégzett munkájuk és jövedelmük között. Ez a többletmotiváció jelentős megtartó szerepet is játszott, a laboratóriumokban még mindig van néhány munkatársunk, akinek volt ilyen részesedése. 2007-ben ugyanakkor a legtöbb dolgozói részesedést kivásárolta a Duna Aszfalt Kft., vagyis ez a tulajdonlás ma már nem játszik komoly szerepet.
– 2007-től 2015-ig a Hódút a Duna Csoport leányvállalata volt. Ezzel a fogalommal inkább külföldi cégeknél találkozunk. Mi értelme van egy magyar cégnek magyar leányvállalatot tartani?
– A Hódúttal alapvetően területet vásárolt a Duna Csoport, hiszen cégünk Kelet-Magyarországon, vagyis Szabolcs, Hajdú, Békés és Csongrád megyékben volt erős, ahol a
Duna csoport még nem volt jelen. Emellett a Hódútnak az előző építkezéseiből komoly referenciái voltak, és ezekkel együtt vált még teljesebbé a Duna Csoport. Értéket jelentett a cég laboratóriumi tevékenysége is. A Nemzeti Akkreditáló Testület minősítésével rendelkező laborjaink modern talajmechanikai, aszfalt- és aszfaltmechanikai vizsgálóeszközökkel rendelkeznek. A tőkeerős Duna Aszfalt Kft. megjelenése itt komoly fejlesztési lehetőségeket nyitott.

– A Hódút Kft. korábbi laboratóriumi fejlesztéseit dicséri a gyulai határátkelőhely, ahol a cég által fektetett új típusú aszfalt a mai napig ellátja feladatát. Mi volt ennek az újításnak a lényege?
– A gyulai határátkelőhely burkolata, mint mindenhol, ahol jelentős a teherautó-forgalom, az indítás-megállás sorozataiból adódóan erősen nyomvályúsodott, ezért minden évben marni és aszfaltozni kellett. A Hódút Kft. kezdeményezett egy olyan kísérletet, ahol az elhasznált gumiabroncsokból keletkező gumiőrleményt úgynevezett száraz eljárással, vagyis darálással vegyítették a meleg aszfalttal. Ez az őrlemény a hagyományos aszfaltnál lényegesen rugalmasabb, ami jelentősen mérsékelte a nyomvályúsodást.
– A Hódút Kft. másik specialitása a hídépítés, amit az együttműködésbe hozott. Milyen méretű hidakat tud készíteni a vállalat?
– Teljesen új profilról van szó. 2016-tól merült fel, hogy sem a Duna Aszfalt Kft., sem a csoport többi tagja nem képes teljes körűen ilyen jellegű munkák vállalására. Az autópálya-építéseken, amelyeket elnyertek, alvállalkozókat kellett megbízni a hidak építésével, beleértve a kisebb átkelőket is. Az új profil felvételét az is indokolta, hogy bár az út is nagyon komoly műszaki teljesítmény, de a híd építésével válhat csak kompletté az autópályák kivitelezése, arról nem is beszélve, hogy egy esztétikus híd látványosabb. A Hódút szerepvállalásának köszönhetően a Duna Aszfalt Csoport ma már teljes projektet tud kezelni az útépítéstől a hídépítésig. Vagyis az elnyert összes sztrádaépítésen, az M44 két szakaszán, az M35, valamint az M4 két szakaszán a Duna Aszfalt végzi az útépítést, s a Hódút létesíti a hidakat. így, konzorciumban indulva most 100 százalékban magyar megvalósításban tudjuk elvégezni a feladatokat. Bármekkora hidakat képesek vagyunk építeni, ahogy a kecskeméti elkerülő nyugati szakaszán rövidesen látható is lesz.
– Vannak más előnyei is az együttműködésnek, amelyekkel mondjuk olcsóbban tudnak indulni a versenytárgyalásokon?
– A keverőtelepek, a háttérgépek közös üzemeltetésben vannak. így könnyebben meg tudjuk szervezni a szállítási-felvonulási feladatokat. A személyi állomány tekintetében pedig fontos, hogy az egyik cég szakembergárdája ki tudja egészíteni a másik cég munkáját. A Hódút most 170 fővel rendelkezik, ennek fele-fele fizikai, illetve szellemi dolgozó. A szellemi foglalkoztatottak majd mindegyike egyetemet végzett kolléga, akik komoly tapasztalattal, referenciával rendelkeznek. Közöttük egyébként rendkívül nagy a mérnökök aránya.
– Miért van szükség ennyi mérnökre? Régen a hasonló profilú cégeket a fizikai munkások magas aránya jellemezte.
– Sok gépkezelőnk, művezetőnk, építésvezetőnk van, akik saját kapacitásból egy-egy munkarészt bármikor meg tudnak csinálni. Ugyanakkor a specializált munkafolyamatok terén inkább alvállalkozókat veszünk igénybe, akiket három fordulós árversenyben választunk ki. Ennek is szerepe van ajánlati áraink kialakításában, amelyekkel sikerrel tudunk indulni a közbeszerzéseken. Alvállalkozóinkkal egyébként jellemzően többéves együttműködésünk van.
– A mérnökök magas arányát a pályázatok előkészítése indokolja?
– Az előkészítés része a mérnökök, projektvezetők munkájának, ám aki az előkészítésbe energiát fektetett, és ismeri a projektet, utána a kivitelezésben is jelentős szerephez jut. A kivitelezési munkák megkezdése sajnos nem mindig a szerződés aláírásával kezdődik meg. A szerződés aláírását követően még számos feladatunk van, úgymint tervezés, esetleges területszerzés, célkitermelő biztosítása, felvonulási utak és telephelyek létesítése, bázisdokumentáció elkészítése, és sorolhatnám még a számos, akár több hónapot is igénybe vevő feladatok sokaságát. Ám ezek után a mérnöki előkészítésnek köszönhetően tud hirtelen megindulni a kivitelezés.

– Vannak hasonló fejlesztési projektjei a Hódútnak, mint korábban a gyulai határátkelő volt?
– Az aszfaltgyártásban a jelenlegi új trendeket a félmeleg aszfalt és az újrahasznosított aszfalt jelentik, ezeket az újításokat a Duna Aszfalt rendkívül fontosnak tartja. Mivel a Hódút konzorciumi partner, ezért szintén képes ezeknek a kivitelezésére. Fontos még a Hódút laboratóriumának bitumenvizsgálata, ami régen oldószeres maratással történt, ez környezetvédelmi és egészségügyi kockázatokat is magában rejtett. Itt jelentős újítás az égetéses bitumentartalom-meghatározás, ami az egészségre egyáltalán nem káros, és a Hódút laboratóriuma ebben élen jár. Ezen túl a laboratóriumi részleg vizsgálatai közé tartozik az építési kőanyagok, aszfalt, talaj, beton alapanyagainak laboratóriumi vizsgálata is, valamint a közlekedési létesítmények helyszíni vizsgálata.
– Az aszfaltgyártásnál mennyire van lehetőségük szem előtt tartani a környezetvédelmi szempontokat?
– Minden kivitelezési tevékenységnél, a munkavégzés minden mozzanatában szem előtt tartjuk a környezetvédelmi szempontokat, természetesen a minőség és a profitszempontok mellett. A környezettudatos beruházások egyik új ágát most is építjük a cégnél az uniós környezetvédelmi pályázatok keretében. Települési vízellátást érintő beruházásokról, szennyvíztisztítókról van szó, amelyekre uniós támogatások kapcsán, a KEHOP keretén belül Magyarország hat régiójában 70-70 milliárd forintos keretmegállapodás került kiírásra. Ebben sikeresen tudtunk pályázni, az Északi Régióban elnyertük az építkezés lehetőségét. Számos cég mellett tehát indulhatunk a régiós víz-infrastrukturális közbeszerzéseken.
– Az autópályás konzorciumok mellett azért a Hódút egyedül is indul útépítéseken. Mi alapján döntik el, hogy együtt vagy egyedül pályáznak?
– Egyedül a kisebb útépítéseken indulunk, vagyis az 1-2 milliárdos projekteken. A jelentősebb, 15-30 milliárdos építkezéseken a konzorciumi felállás a sikeresebb. Nem azért, mert egyedül nem tudnánk megcsinálni a munkákat, hanem így élvezhetjük az együttműködés előnyeit.
– Néhány évvel ezelőtt Aradon is dolgozott a Hódút. Mennyire volt nehéz külföldön megszerezni egy útépítési munkát?
– Romániában, Szerbiában akkor indultunk, amikor Magyarországon szüneteltek az autópálya-építkezések, hogy fenntartsuk a dolgozói létszámot és a gépek kihasználtságát. Külföldi partnerekkel indultunk, mert ők ismerték a helyi jogszabályi előírásokat. A határ közelsége jelentett vonzerőt, hiszen a Hódút dél-alföldi cég, közel Szerbiához és Romániához. Nehezítette ugyanakkor a munkát, hogy ezekben az országokban is keverőtelepet kellett létesíteni, mert a határon nem biztos, hogy átment volna az aszfalt a technológiailag szükséges két óra alatt. Ezeket a munkákat azonban már elvégeztük, s most Magyarországon is van annyi megrendelés, hogy nem érdemes külföldön lekötni forrásokat. Szerencsés, hogy magyar cégek végezhetik a Magyarországra szóló útépítéseket – ahogy a helyi vállalkozások tőlünk nyugatra is alapvető szerepet játszanak az ilyen beruházásokban. Az idei évre pedig szeretnénk lehetőségeinket a lehető legjobban kiszélesíteni, amihez pontos és precíz munkára van szükség. (x)

Szóljon hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*

code

Széchenyi 2020